Bár a tudomány a jelenségkörrel kapcsolatos kérdések többségére tudja a választ, viszont, egyelőre nem bizonyított, hogy összefüggésbe hozható-e az elektroszmog bizonyos betegségek kialakulásával.

Kiss Ádám az ELTE TTK Atomfizikai tanszékének tanára kifejtette, sok okból az elektroszmognak semmi köze nincs ahhoz a szmoghoz, amivel például most az időjárás a budapestieket megörvendezteti.

Kiemelte, két lényeges különbség van: az elektroszmog nincs fizikai részecskéhez kötve, míg a levegőszennyezésnek a szállóporhoz van köze. A másik, hogyha vége van az elektroszmognak, akkor nincsen olyan idő, ami alatt meg kellene várnunk, hogy eltűnjenek a részecskék a levegőből, az egyik pillanatról a másikra kikerül belőle, magyarázta.

A szakember elmondta, az elektroszmog tulajdonképpen az elektromágneses jelenségkör zavaró hatásait foglalja magában, amely mindenütt jelen van a Földön.

Finta Viktória az ELTE TTK Környezettudományi Centrumának szakembere hozzátette, valóban mindenhol körülvesz minket ez a fajta elektromágneses-sugárzás, de nem raktározódik úgy el a szervezetben, mint a szmog. Ráadásul a mobiltelefonok, illetve a rádiófrekvenciás és mikrohullámú esetekben a technológiának szükséges része. Tehát nem csökkenthető a végletekig, mert ha lecsökkentjük, akkor nem működik a technológia – magyarázta.

Ezért elgondolkodtató, hogy vajon milyen hatásai vannak az elektroszmognak az emberre. Jó hír, hogy a kutatók eddig nem tudtak olyan egyértelmű negatív hatásokat megállapítani, amelyek nagyobb aggodalomra okot adnának. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség a közelmúltban ennek ellenére a lehetségesen rákkeltő kategóriába sorolta az elektroszmog jelenséget. De még ez sem komoly kockázat.

Finta Viktória szavai szerint ez a legenyhébb kategória, azt jelenti, hogy elég gyenge közvetett bizonyítékok vannak és nem zárható ki más ok.

A szakértők szerint egyedül az adhat okot az aggodalomra, hogy ma még nem ismerjük elektronikai eszközeink hosszú távú hatásait.

Kiss Ádám a műsorban kifejtette, végeztek kísérleteket, de igazából az első olyan generáció, amelyik tényleg mobiltelefonnal nőtt fel a mostani húszéveseké. Szavai szerint a hatásokat csak nagyon hosszú tanulmánnyal tudják felmérni. Hozzátette, rövidtávon is közvetlenül észrevehető hatásai kevéssé vannak viszont, hosszú távon és nagyon hosszú ideig tartó besugárzásnál szinte ki van zárva, hogy ne legyenek valamilyen biológiai hatásai.

További érdekességekért, bátran keresd fel a Ház és Otthon Facebook oldalát!