Egyelőre még ott tart a világ, hogy az okoseszközök minket szolgálnak, és még nem tervezi átvenni a robotporszívó az uralmat a lakásban. Noha sok sci-fi és dráma épül arra a történetszálra, hogy a robotok átveszik az uralmat az emberiség fölött, azért ettől még jó néhány évszázadig nem kell tartani. Ellenben, egy sokkal kézzelfoghatóbb problémától igen, ami nem más, mint az okosotthonok térnyerése.

Smart home

Az okosotthon kifejezés a magyar köznyelvbe még nem ékelte magát be annyira, mint mondjuk az okostelefon vagy okostévé kifejezés, és van még ember az országban, aki kérdőn felvonja a szemöldökét a smarthome kifejezés hallatán. De mit is takar pontosan a kifejezés?

Az okosotthonnak azokat a lakásokat szokás nevezni, amelyek intelligens rendszerekkel felszereltek. Ez alatt olyan különböző technikai megoldások együttesét értjük, amelyek egymással kommunikálva lehetővé teszik a lakásban működő elektronikai berendezések központi irányítását. Például a környezeti szenzorokkal folyamatosan mérhető a lakáshőmérsékletet és a levegő páratartalma, de akár távolról lekapcsolhatjuk a vasalót vagy a világítást is, ha indulás előtt megfeledkeztünk róla. Egyszóval hasznos és jól működő rendszerek, amelyek egyszerűbbé teszik a mindennapokat. A Siemens és az NRC közös reprezentatív kutatása szerint a magyar lakosság 63 százaléka simán költözne okosotthonba.

Jelenleg az okosotthon rendszerei három csoportba oszthatók:

- a mindennapokat egyszerűbbé tévő kütyük (pl.: robotporszívó, okoshűtő, okostv, stb.)
- a lakóklímát szabályzó rendszerek (pl.: távolról vezérelhető hűtés-fűtésrendszer, redőnyök, nyílászárók nyitásáért és csukását végző eszközök, stb.)
- biztonságtechnikai eszközök (pl.: füst-, tűz-érzékelők, kamerás megfigyelő rendszer, stb.)

Mindhárom rendszer egy közös irányítókomplexumra csatlakozik, lévén, hogy az okosotthon minden eleme valamilyen formában kapcsolatban áll egymással, és kommunikál. A kommunikáció virtuális térben zajlik elektromos jelek segítségével, ami máris rámutat az első problémára: minden ami a házban történik egy harmadik személy számára is elérhető, ha konyít a „virtuális lehallhatáshoz”.

Ha valaki figyelemmel kíséri a ház kommunikációját, könnyen megfigyelheti, kiismerheti az ott élők szokásait, napi menetrendjét, időbeosztását. A Kaspersky Lab orosz kiberbiztonsági vállalat felmérése szerint okoseszközeink könnyen adathalászok kezére juttathatják legféltettebb adatainkat, mert ezeket az eszközöket gyakran aggasztóan könnyű feltörni. A gyártók csak alapvető biztonsági szoftverrel látják el őket, amelyek egyszerű jelszavakkal rendelkeznek és nincs lehetőség szoftverfrissítésre, ezáltal védtelenek maradnak.

A legtöbb okosotthon a hozzáértő számára könnyen kiismertetővé válik, így kiszolgáltatottá teheti lakóját. Persze léteznek olyan rendszerek, amelyek megvédik a felhasználóját, de ezek egyelőre még nem olyan elterjedtek.

További érdekességekért bátran keresd fel a Ház és Otthon Facebook oldalát!