Budapest belvárosi látképét a régi bérházak, kopottas homlokzatok és társasházak összeborulása adja, ha pedig egy kicsit távolabb megyünk a Lila Akác közt megszégyenítő kertes házas övezetbe botlunk. Nagyjából ezzel ki is fújt a lakóépületek összes változata, legalábbis eddig.
A Kopaszi-gát közelében ugyanis megépülne a főváros első „felhőkarcolója”, ami magasabb lenne, mint a Bazilika. Jó, egy 96 méternél magasabb toronyházat nehezen lehetne felhőkarcolónak nevezni, de a magyar viszonylatban belefér a kategóriába.
Az első felhőkarcolók a szabadság földjén épültek meg, és az amerikai trend jó darabig nem is talált követőket magának. A XX. század vége felé viszont egyre több metropolisz voksolt az égig érő házakra, de nálunk és a környező országokban ez a tendencia valahogy nem aratott akkora sikert. Nem is meglepő, hiszen a felhőkarcolók megálmodását az eszméletlenül drága alapterület indokolta. S míg Manhattanben jobban megéri vertikálisan terjeszkedni, addig nálunk jobban kifizetődő széltében alapozni. Ennek ellenére a Kopaszi-gáthoz tervezett felhőkarcoló csupán úri látképrombolás lenne, mert a telekárak nem indokolják a felfelé terjeszkedést, a szokványos építkezési alaprajz helyett.
A Budapesti Városrendezési és Építészeti Keretszabályzat meghatározza, hogy adott kerületekben legfeljebb hány méter magas lakóházak épülhetnek. E szerint a Hungária körúton belül legfeljebb 30 méteres, azon kívül maximum 55 méterig nyújtózhatnak a házak. A Lágymányosi-öböl melletti területre jelenleg legfeljebb 65 méteres ház építhető, de a tervezett épület ennek majdhogynem duplája lesz.
A tervezett épület a maga nemében kuriózumnak fog számítani, így a beruházói oldalról érthető a döntés, a lakosságnak pedig, - ha elindul az építkezés – nem marad más választása, mint félrenézni.
További érdekességekért, bátran keresse fel a Ház és Otthon Facebook oldalát!
