A Századvég Gazdaságkutató emlékeztet, hogy az Európai Unió az ellátásbiztonság és a versenyképesség növelése, valamint a fenntartható fejődés biztosítása érdekében 2010-ben célul tűzte ki az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékos csökkentését. A célok elérése érdekében 2012-ben kidolgozták az Energiahatékonysági Irányelvet (EED), amely az energiatermelést, az elosztást és a végső felhasználást egyaránt érinti. Magyarországnak az évtized végéig mintegy 10 százalékkal kell energiahatékonyságát javítania.

Az energiahatékonyság növelése szempontjából vannak olyan szektorok, mint a háztartási kisgépeké és világításé, ahol a befektetések maguktól is megtérülnek. Léteznek olyan szektorok is, ahol az energiafogyasztó berendezések élettartama nem elég hosszú ahhoz, hogy az energiahatékonysági beruházások még idő előtt megtérüljenek. Számos egyéb szektorban azonban pozitív megtérülési rátával lehet számolni, de a beruházások elindításához szükség van azok ösztönzésére, támogatásokra.

A támogatások nyújtása sokkal inkább javasolt az épületenergetikai szektorban. Számításaik szerint a szektorban 70-80 petajoule megtakarítási potenciál rejtőzik, többszöröse a 2020-ig szükséges megtakarítási mennyiségnek. Az itt realizált beruházások hatása majdnem 30 éven keresztül érződik, ugyanakkor 5-12 év alatt megtérülnek. A lakók a beruházás megtérülésétől még legalább 20 éven keresztül élvezhetik az alacsonyabb fenntartási költségeket. Ahhoz azonban, hogy valóra váljanak az ilyen beruházások, olyan innovatív finanszírozási módszerekre lehet szükség, mint a számla alapú törlesztés (angolul az "on-bill-finance"), amelyet az energiaszolgáltatók kínálnak ügyfeleiknek.

Szintén jelentős megtakarítási lehetőségeket rejt az ipar energiahatékonyságának növelése. A Századvég ez év nyarán olyan javaslatot dolgozott ki, amely a nagyvállalatokat adókedvezmények biztosításával ösztönzi az energia megtakarítással járó beruházásokra.

Forrás: hazesotthon.hu/MTI)