A parafa a paratölgy törzsén keletkező vastag kéreg, amely lefejthető. Európában a Földközi-tenger térségében, leginkább Portugáliában termesztenek a legnagyobb mennyiségben paratölgyet. A brit építészek egy portugál parafa előállítótól vásárolták a parafa dugó készítéséből származó mellékterméket, amelyből előre gyártott parafatömböket készítettek. A házhoz fagerendát használtak, alapjai elkészítéséhez acélt.

„A paratölgyerdő illata árad benne, ez egy nagyon jellegzetes illat” – mondta a ház bemutatásakor Dido Milne, aki építésztársaival, Matthew Barnett Howlanddal és Oliver Wiltonnal megalkotta az épületet. „Falai igazán melegek, ha megérintjük, hiszen teljesen növényi alapú anyagból készült” – mondta az építész.

Korábban is építettek már kicsiny parafa házakat. Ám ehhez az épülethez a parafa granulátumokat összesajtolták és hevítették, hogy parafatömböket hozzanak létre. Háromdimenziós maróeszközzel vágták ki a tömböket oly módon, hogy azok egymásba illeszkedhessenek, így szükségtelenné vált a cement vagy ragasztó használata. Mivel az alapanyag könnyű, a falakat és a tetőt kézzel húzták fel. A parafa hőjellemzőimiatt a házban meleg van.

Az épületet könnyen szét lehet szedni, és az 1268 darab parafatömböt újrahasznosítani vagy komposztálni lehet – közölték az építészek. „Ez a ház megmutatta, hogy képesek vagyunk valódi fenntartható épületet készíteni” – hangoztatta Matthew Barnett Howland. Az építész arra nem tudott határozott választ adni, milyen hosszú az épület élettartama.

Az épületet idén jelölték a brit építészek társaságának Sterling-díjára. Az épület zöld voltát jól jellemzi, hogy elkészítéséhez, fenntartásához és használatához a hagyományosan épített házak szénlábnyomának kevesebb mint 15 százaléka szükséges.