Sajnos ez néha kívülről is meglátszik: mélyebb ablakfülkék, összekuszálódott viszonyok a falsíkok és a tetősíkok találkozásánál, vagy a lábazat finom visszaugrása tűnik el az utólagos hőszigetelések folytán. Akik érzékenyek az épületek esztétikájára, komoly fejtörések árán kigondolhatnak olyan körülményesen megvalósítható megoldásokat, melyekkel az utólagos szigetelések járulékos külső jegyei eltüntethetőek. Nem véletlen, hogy az új építésű ingatlanoknál már felmerült az az igény, hogy jó lenne eltüntetni valahova a túlzott robusztusság látszatát keltő utólagos szigeteléseket. Az eltüntetés azonban nem kell, hogy elhagyást jelentsen. De hova rejthető a szigetelőanyag, ha nem a fal külső, vagy belső síkjára?
Egyenesen a falszerkezetbe! Hogy is lehetséges ez?
Nyilván nem házilagos módszerekkel, ezt senki nem gondolhatja. Szerencsére az építőanyag gyártok is időben eszméltek, és olyan építőelemek fejlesztésébe fogtak, ahol a szigetelőanyagot az üreges falazóelemek légréseibe öntik/ préselik, szigetelőanyagtól függően különböző eljárással. Ezek a falazóanyagok már olyan kedvező hőszigetelő tulajdonsággal bírnak, hogy a falazat felületi hőszigetelő rétege elhagyhatóvá válik. Legyen szó akár kerámia, beton, vagy más falazóelemekről, már a legtöbb gyártó kifejlesztette a saját megoldását az üregszigetelt építőanyagok területén is. A kerámia falazóblokkok légréseit például leginkább kőzetgyapottal töltik ki. Ez természetesen kicsit meg is bonyolítja falazóelemmel végzett munkát, de jóval hatékonyabbá is teszi azt. De vegyük sorra, mi is vezetett a falazóblokkok ilyen szintű fejlődéséhez!
Egyrészt régi alapfeltétel, hogy a falat fogadó szerkezet. pl.: az alaptest, teljesen vízszíntes és sík felületű legyen. Ez tulajdonképpen minden jó minőségű falazat alapfeltétele is egyben. A gyártástechnológia fejlődése azonban új építési technikákra adott lehetőséget. Egy ilyen modern technnológia a csiszolt tégla, ahol a falazóelemek tökéletes illeszkedése érdekében az elemek alsó és felső lapját gyárilag egészen egyenletesre csiszolják. Ez eleinte csak a falazó habarcsréteg vékonyításának lehetőségét eredményezte, később a habarcs már hab alapú ragasztóval is kiválthatóvá vált. Ennek feltétele volt a még a korábbinál is pontosabb illeszkedés, ezért a kezdő téglasorok kialakításának pontossága mindennél fontosabbá vált. Ha két, egymás mellett lévő falazóblokk nem azonos magasságban helyezkedik el egymás mellett, a következő sorok felülete „fűrészfogas” lesz, több habarcs/ ragasztó kell majd, és romlik a fal hőátbocsátási tulajdonsága. Így a sorok egyenletes felülete mindennél fontosabbá vált. Mikor ezek a tényezők technológiailag lehetségessé váltak, csak ekkor jöhetett el az üregszigetelt falazóblokkok ideje.
De nem ilyen egyszerű ez az egész. Speciális vágóeszköz és ragasztó szükséges a falazáshoz, különben a fal nem lesz képes teljesíteni az előirányzott hőszigetelési értékeket. Emellett fontos a technológiai előírások pontos betartása. Az ilyen, szigetelt falazóblokkok közül a kerámia elemek a legjellemzőbbek, melyet kőzetgyapottal töltenek. De nem csak kőzetgyapottal töltött kerámia építőelemek érhetőek el az építőanyagpiacon. A perlitgyöngy hasonlóan kedvező tulajdonságokkal rendelkezik, mint a kőzetgyapot. Kerámia téglák körében is egyre terjed, hogy a falazóblokk vázát perlitgyönggyel töltik ki. De az sem lehetetlen, hogy extrudált polisztirol kerül betöltésre.
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ha egy falazóblokk ennyire összetett, akkor hogy alakíthatunk ki belőle komplikáltabb szerkezeteket, vápákat, nem derékszögű sarkokat, stb. Ezekre a felvetésekre a téglagyárak olyan előregyártott elemeket kínálnak, melyekkel a kivitelezés leegyszerűsödik. Mindent összegezve érdemes megismerkedni ezekkel az újszerű anyagokkal, mert előnyeik messze felülmúlják a hátrányos tulajdonságaikat. Mivel a hőszigetelést elspórolni nem érdemes, ezért inkább integráljuk a falazásba!
