Az Otthon Centrumnál a legdrágább, százillió forint feletti ingatlanok mind Budapesten és Pest megyében keltek el, a „listavezető” egy négyszáz milliós Széchenyi-hegyi villa. Ezzel szemben a másik véglet egy borsod megyei vályogház, amely telekkel együtt csupán 650 ezer forintért cserélt tulajdonost.
A lakáspiaci trendek bemutatására a legtöbbször a megkötött adásvételek átlagos jellemzőit – alapterület, vételár és az egy négyzetméterre vetített fajlagos ár átlagos értéke – publikálják az elemzők. Az Otthon Centrum ezúttal a szélsőségeket vette górcső alá: méret és ár alapján azt vizsgálták, melyek voltak az idei első félév „óriásai és törpéi” a lakóingatlanok piacán.
A legdrágábbak
Az Otthon Centrum által az év első hat hónapjában értékesített használt társasházi lakások közül a fajlagos (egy négyzetméterre vetített) ár alapján a legdrágább ingatlanok közül kettőt a belvárosi banknegyedben, egyet pedig az Andrássy úton adtak el, a legmagasabb fajlagos áron eladott pedig a Belváros déli részén található. A legdrágább ingatlanért 1 millió 500 ezer Ft/m2-t fizetett új tulajdonosa. Ez a lakás mindössze másfél szobás és 75 millió forintért kelt el. A többi, jellemzően 1 millió – 1,1 milliós fajlagos áron értékesített ingatlan – alapvetően 3-5 szobás társasházi lakások –, viszont összességében bőven százillió forint felett kelt el, a legdrágábbért egyenesen 140 milliót fizettek. Hasonló fajlagos áron jellemzően új építésű ingatlanokat lehet kapni a befektetők által felkapott belső pesti kerületekben, igaz a beépítés sűrűsége erősen limitálja az itt épülő projektek számát.
Ha viszont az abszolút ár szerint állítjuk sorrendbe az idei év „legjeit”, akkor az említett 140 milliós Andrássy úti ingatlan már nem fér bele a top öt legdrágább ingatlan közé. Az idei csúcstartó, legdrágábban eladott lakóingatlan fajlagos ára nem kiugró a budai új építésű társasházak átlagos árához képest. A Széchenyi-hegy oldalában fekvő, szinte újszerű, igényesen megépített villa hat szobájának és egy átlagos panellakás alapterületével vetekedő teraszainak, no meg a családi házaknál szokásos telekméret duplájának köszönheti majd’ négyszázmilliós árát. Viszonylag gyorsan, alig két hónap alatt sikerült nyélbe ütni az üzletet, de ehhez szükség volt egy átlagos családi ház értékével csökkenteni a vételárat a kiinduló irányárhoz képest.
Az előző, közel félezer négyzetméteres ingatlan alapterületéhez képest fele akkora az idei társasházi csúcstartó: a II. kerület belső részén található társasházi lakás szintén hatszobás és kényelmes, kilencven négyzetméteres terasz is tartozik hozzá, remek panorámával, ami indokolta a kétszázmillió forintot kissé meghaladó vételárat. Ám nem csak a belvárosban vagy a menő budai zöldövezetben akadnak ilyen kategóriában adás-vételek: a XVIII. kerületben közel 150 milliót fizettek egy tíz éves luxus családi házért és itt sem kellett sokáig várni a vevőre – kevesebb, mint három hónap alatt elkelt az ingatlan.
