Az elektroszmog kérdéskörét nem szokás feszegetni. Csöndesen tudomásul vesszük és elfogadjuk, hogy jelen van a mindennapokban. Pedig nem ártana többet tudni örökös társunkról az elektromos kütyükből áradó elektromos hatásról.
Elektroszmog, avagy a féktelen elektromos mező
Az elektroszmog az elektromos berendezések által kibocsátott elektromágneses sugárzás elnevezése, amelyet rendszerint azok használnak, akik az ilyen sugárzásnak egészségkárosító hatást tulajdonítanak, és így azt – a szmoghoz hasonlóan – egy olyan szennyezési formának tartják, ami ellen védekezni kell. Az egészségkárosító hatás az esetek többségében vitatott vagy nem bizonyítható.
A gyenge elektromágneses tereknek nincs nyilvánvaló élettani hatása; vannak arra utaló jelek, hogy bizonyos esetekben (talán az elektromágneses sugárzás frekvenciájától vagy modulációjától függően) fellép biológiai hatás, de az ezzel kapcsolatos kutatások ellentmondóak, a hatásmechanizmus pedig nem ismert.
Tényleges hatások, avagy csak ál-kutatások?
Ahány szkeptikus, annyi elektroszmog-hívő. Ugyan a témában rengeteg kutatás áll rendelkezésre, hogy bebizonyítsa vagy épp cáfolja az elektroszmog körüli kálváriát, ettől függetlenül nincs hivatalos álláspont a témában, így csupán érdekességképp tárjuk eléd a leggyakoribb „tüneteket”, amelyeket az elektroszmog okozhat.
Egy kutatás arról számolt be, hogy az aktív telefonfelhasználók, akik napi több, mint fél óránál többet nyomkodják a kütyüt, esetükben magasabb az agydaganat kialakulásának kockázata. Ezen kívül a szorongást, álmatlanságot, a fáradtságot, a depressziót, a fejfájást és a hányingert is az elektroszmognak társítják.
Ezen kívül a szívdoboságérzetet, a ritmuszavarokat, a mellkasi nyomásérzést, és az asztmát is.
Azonban nincs egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a fenti problémák mögött csak és kizáróan az elektroszmog állna.