A KSH honlapján elérhető összesítés szerint januárban a lakbérek országosan 20 százalékkal, a fővárosban 22 százalékkal magasabbak voltak az előző év azonos időszakához képest, 2015-höz viszonyítva pedig 75, illetve 69 százalékos volt a növekedés.

A nominális lakbérek a járvány előtti, 2020. januári adatot országosan 21, Budapesten 18 százalékkal haladták meg, ám reálértéken csökkentek: a fogyasztóiár-indexet figyelembe véve a lakbérek januárban országosan 13, Budapesten 15 százalékkal voltak alacsonyabbak a három évvel korábbinál.

Januárban Budapesten egy hónap alatt valamennyi kerületcsoportban emelkedtek a lakbérek, legnagyobb mértékben, 3,5 százalékkal a budai hegyvidéki kerületekben, a pesti belső és külső kerületekben 2-3, a budai egyéb és a pesti átmeneti kerületekben pedig 1-2 százalékkal.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megjegyezte: a januári drágulásban szerepet játszik az, hogy a felsőoktatásban a keresztféléves oktatásban tanuló diákok egy része megjelent a keresleti oldalon. Szintén löketet adtak a piacnak azok, akik a magas lakáshitelkamatok miatt egyelőre elhalasztották a lakásvásárlást és bérelt lakásba költöztek. Tapasztalatok alapján a minimálbéremelés is - amely idén januárban több mint 16 százalék volt - fölfelé szokta húzni a bérleti díjakat - magyarázta.

A szakember kiemelte, hogy február közepén a kínálatban szereplő albérleteket nézve a vármegyeszékhelyek közül Veszprém, Debrecen, Győr, Székesfehérvár és Szombathely volt a legdrágább, ezekben a városokban 150-152 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. A legolcsóbb nagyvárosok közé tartozik 90-100 ezer forintos díjjal Miskolc, Salgótarján, Szekszárd, Kaposvár, Békéscsaba.

A fővárosban az V., a II. és az I. kerületben a legmagasabbak a bérleti díjak, havi 250-330 ezer forintért kínálják a tulajdonosok a kiadó lakóingatlanokat, a legolcsóbb kerületekben viszont - például a X., a XV. és a XXIII. kerületben - feleennyiért lehet albérletet találni.